Balin – Aspius aspius (Linnaeus, 1758)

Balin (Aspius aspius L.)Balin – Aspius aspius (Linnaeus, 1758)

Család: Pontyfélék (Cyprinidae)

Angol név: Asp

Német név: Rapfen

 

 

Balin ismertetőjegyei

Teste megnyúlt, mérsékelten magas, oldalról lapított. Félig fölső állású szája nagy, szájszöglete a szem alatt van. Alsó állkapcsának csúcsa kissé felfelé hajló, enyhén kampós. Hátúszójában 8, farkalatti úszójában 12-14 elágazó sugár számolható. Utóbbi úszó szegélye erősen homorú, mivel elülső részén az úszósugarak jóval hosszabbak, mint az utánuk következők. Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 65-75. Az alsó úszók gyakran már a fiataloknál is rózsaszínesek, az idősebbeknél pedig kifejezetten vörhenyesek. Nagy növésű hal, jól fejlett példányainak hossza 50-60 cm, de kivételesen egy métert is elérhet. A hazai horgászrekord 10,54 kg (1991).

Balin – Hasonló fajok

Nagy szája miatt hasonlít hozzá a domolykó, de annak pikkelyei nagyobbak, számuk az oldalvonalon 44-46, anális úszója rövidebb és domború szegélyű. A balin ivadéka a küszhöz is hasonló, de utóbbinak a szája kicsi, nem ér a szeme alá, anális úszóját ellenben több, 17-20 osztott sugár támasztja. A kurta baingot egészen fölső állású szája és a csak az első néhány pikkelyen látható oldalvonala különbözteti meg a kis balinoktól. Az utóbbi évtizedekben vizeinkben nem észlelt, illetve nem bizonyított előfordulású állasküsz alsó úszói sárgásszürkék, anális úszójának széle csak enyhén homorú, szája kisebb.

Balin környezete 

Elsősorban a nagyobb folyóvizek lakója, ahol a márnazónától egészen a torkolatig megtalálható. Kiváló alkalmazkodóképességét mutatja azonban, hogy megél a nagyobb tavakban, a holtágakban, sőt még a félsós tengeröblökben is. A kis folyóknak inkább csak az alsó, sügérzónájában él.

Balin tápláléka

Magányosan vagy néhány fős csapatokban keresi táplálékát, amely az első időkben plankton szervezetek­ből és apró gerinctelen állatokból áll, majd áttér a halfogyasztásra. Nyíltvízi ragadozó lévén legfontosabb zsákmánya az ugyanott csapatosan élő küsz.

Balin szaporodása

Március közepétől május elejéig ívik. Ikráit a kemény, rendszerint sóderes aljzatra rakja, de megfelel számára a parti fák sűrű gyökérzete is. Az ikraszemek kb. 1,5 mm átmérőjűek, számuk 30 és 400 ezer között változik. Ivarérettségét 3-4 éves korban éri el.

Balin elterjedése

Hazánk területén őshonos európai faj, elterjedési területe a Rajnától az Urál hegységig tart.

Balin jelentősége

A balin minden nagyobb vizünkben megtalálható, ritkának se mondható, ennek ellenére a halászzsákmánynak csak kis részét adja, mert a nyílt vízben szétoszló állományból ritkán adódik nagy fogás. Horgászata viszont jelentős, mert kiváló sporthal, és a nagyobb példányok is gyakoriak. Húsa szálkás, de nagyon ízletes.

Forrás: Digitális Tankönyvtár

Vissza a Balatoni halak listához                   Méretkorlátozások és tilalmi idők a Balatonon