Razbóra - Pseudorasbora parva

Razbóra (Pseudorasbora parva Schlegel)

Razbóra – Pseudorasbora parva (Temminck & Schlegel, 1842)

Család: Pontyfélék (Cyprinidae)

Angol név: Stone moroko

Német név: Blaubandbärbling

Razbóra ismertetőjegyei

Teste megnyúlt, oldalról lapított. A fiatalok nyúlánkabbak, az idősebbek vaskosabbak és zömökebbek, hátuk és faroknyelük magasabb. Hátvonalának íve a hátúszó kezdetéig domború, onnan kezdve enyhén homorú. Feje alacsony és kúpos, orra rövid, a hossza alig nagyobb a szem átmérőjénél. Fölső állású szája kicsi, hasítéka meredeken fölfelé irányul. Hátúszójában 7, farkalatti úszójában 6 elágazó sugár van, mindkét úszó széle domborúan ívelt. Pikkelyei jól fejlettek, számuk az oldalvonalon 34-38, és mivel hátsó szélük sötétebb árnyalatú, olyan hatást keltenek, mintha a bőrből kidomborodnának. A fiatalok és a nőstények oldalán egy sötét csík húzódik végig, az orrtól – a szemen át – egészen a farokúszóig. Apró termetű faj, a nagyobbak hossza 8-10, legfeljebb 12 cm.

Razbóra – Hasonló fajok

Halaink közt nem találunk olyat, amelyiktől gondot jelentene megkülönböztetése. Alakra talán az amur ivadéka hasonlít hozzá leginkább, mert faroknyele szintén magas és vaskos, hát- és anális úszója is lekerekített szélű, de utóbbiban nem 6, hanem 8 osztott sugár van, és a szája nem fölső, hanem félig alsó állású. Fölső állású szája miatt esetleg még a kurta bainggal lehetne összetéveszteni, de annak farkalatti úszója sokkal hosszabb, és inkább homorúan ívelt a széle. A Hévízi-tó szúnyogirtó fogaspontyai barnás színűek, farokúszójuk lekerekített.

Razbóra környezete

A könnyen felmelegedő nyugodt vizeket kedveli, legnagyobb állományaival a sekély tavakban és az alig mozgó vizű kisebb csatornákban találkozhatunk. Kiváló alkalmazkodóképességéből adódóan azonban a hegyi patakok kivételével szinte minden típusú halas vízben fellelhető.

Razbóra tápláléka

Kezdetben csak igen apró planktonszervezeteket fogyaszt, később nagyobb planktonrákokkal, úszó és lebegő rovarlárvákkal, valamint a víz alatti tárgyakon és növényeken kialakuló élőbevonattal táplálkozik.

Razbóra szaporodása

Ivarérettségét már 1 évesen eléri, március közepétől június végéig szaporodik. A nőstény maximálisan ezer, kb. 2–2,5 mm átmérőjű, kissé ovális ikraszemet érlel, amit több részletben rak le valamilyen szilárd aljzatra. Az ikrát a hím kikelésig őrzi, gondozza.

Razbóra elterjedése

Eredeti hazája az Amur folyótól délre eső terület, Európába véletlenül került, az amur és a busafajok ivadékaival. Hazánkban 1963-ban észlelték először. Jelenleg a Kárpát-medencében és a környező területeken él, de terjedőben van.

Razbóra jelentősége

Tömeges jelenléte az ivadéknevelő gazdaságokban komoly veszteséget okoz, mert a természetes táplálékot és a takarmányt is fogyasztva csökkenti a haszonhalak gyarapodását.

Forrás: Digitális Tankönyvtár