Karikakeszeg - Abramis bjoerkna

Karikakeszeg (Blicca bjoerkna L.)

Karikakeszeg – Abramis bjoerkna (Linnaeus, 1758)

Család: Pontyfélék (Cyprinidae)

Angol név: White breamNémet név: Güster

Karikakeszeg ismertetőjegyei

Magas hátú, oldalról lapított testű hal. Feje kicsi, orra rövid és tompán lekerekített, a szeme nagy. Kicsiny szája csúcsba nyíló vagy félig alsó állású. Rövid hátúszójában 8, hosszú farkalatti úszójában 19-23 elágazó sugár van. Pikkelyei közepes nagyságúak, számuk az oldalvonalon 45-50. Az oldalvonal és a hátúszó között a hosszanti pikkelysorok száma 8-10. A pikkelyek mérete az oldalvonaltól a hát íve felé haladva alig csökken. Páros úszóinak töve gyakran vörhenyes. Nem nő nagyra, maximális hossza 25-30 cm. A hazai horgászrekord 1,90 kg (1992).

Karikakeszeghez – Hasonló fajok

Leginkább a dévérkeszeggel téveszthető össze, de annak oldalvonala és hátúszója között 12-13 hosszanti pikkelysor húzódik, és az oldalvonaltól a hát íve felé haladva a pikkelyek mérete körülbelül a felére csökken. A laposkeszeg és a bagolykeszeg anális úszója jóval hosszabb, legalább 35 osztott sugár számlálható benne. A szilvaorrú keszeg szája teljesen alsó állású. A sujtásos küsz farkalatti úszójában csak 14-17 elágazó sugár van, oldalvonalát fekete pontok díszítik.

Karikakeszeg környezete

A karikakeszeg élőhely tekintetében kevéssé válogatós. Nagyobb folyókban a paduczónától a félsós torkolati vizekig igen jelentős állományai élnek, és hasonló a helyzet a különböző állóvizekben is. A hegyi patakokból, a kis folyók domolykózónájából hiányzik, de a sügérzónában előfordul. Többnyire a nagyobb és mélyebb vizekben található gyakori hal.

Karikakeszeg tápláléka

Vízközt és a mederfenéken keresi táplálékát. Főként férgeket, rovarlárvákat és puhatestűeket, kisebbrészt növényi anyagokat fogyaszt.

Karikakeszeg szaporodása

Ivarérettségét 3-4 évesen éri el, az ikraszám nőstényenként 10-100 ezer között változik. Ívása már áprilisban megkezdődik, de júniusig eltarthat. A nőstény az 1,6-2 mm átmérőjű ragadós ikraszemeket a sekély víz növényeire rakja.

Karikakeszeg elterjedése

Őshonos európai halunk, a Pireneusoktól az Urál hegységig megtalálható.

Karikakeszeg jelentősége

Egyike leggyakoribb halainknak, és bár nem nő olyan nagyra, mint a dévérkeszeg, mind a halászok, mind a horgászok zsákmányában jelentős arányban szerepel. Húsa szálkás, de jóízű, sűrűn irdalva kiváló sült keszeg készülhet belőle.

Forrás: Digitális Tankönyvtár