Szélhajtó küsz - Alburnus alburnus

Szélhajtó küsz (Alburnus alburnus L.)

Szélhajtó küsz – Alburnus alburnus (Linnaeus, 1758)

Család: Pontyfélék (Cyprinidae)

Angol név: Bleak

Német név: Ukelei

Szélhajtó küsz ismertetőjegyei

Megnyúlt, oldalról erősen lapított testű hal. Hátvonala kevésbé, hasvonala kissé jobban ívelt. Orra hegyesedő, szeme nagy. Szája felső állású, a hasítéka ferdén fölfelé irányul. Hátúszója, melyben 8 osztott sugár van, a hasúszók tövénél jóval hátrébb, a test félhosszán túl kezdődik. Farkalatti úszója hosszú, 16-20 elágazó sugár támasztja, szegélye enyhén homorú, kezdete a hátúszó alapjának végével esik egy vonalba. Pikkelyei közepes nagyságúak, számuk az oldalvonalon 45-53. Testhossza általában 10-15, maximum 20 cm.

Szélhajtó küsz -Hasonló fajok

A küsz ivadékához hasonlít a kurta baing, de utóbbi oldalvonala csak néhány pikkelyre terjed ki, szájhasítéka meredeken felfelé irányul, és anális úszójában csak 11-13 elágazó sugár van. A balin szája a szeme alá ér, farkalatti úszójában 12-14 osztott sugár található. A domolykó teste vaskosabb, szája nagy és csúcsba nyíló, rövid anális úszójában 7-9 osztott sugár van. A sujtásos küsz háta magasabb, szája csúcsba nyíló, mellúszóinak töve narancssárga. A vizeinkből esetleg előkerülő állasküsz oldalvonalán 60-70 pikkely van.

Szélhajtó küsz környezete

Minden olyan álló- és folyóvizünkben megtalálható, amelynek mérete nem túlságosan kicsi, illetve folyóvíz esetében a sodrása nem túlságosan erős. Legnagyobb állományai a nagy szabad vízfelülettel rendelkező állóvizekben, illetve a folyók dévérzónájában élnek.

Szélhajtó küsz tápláléka

Csapatosan járva a felszín közelében keresi táplálékát, amelyet planktonszervezetek, vízre hulló rovarok, növényi részek és szerves törmelék alkot.

Szélhajtó küsz szaporodása

Két-hároméves korában válik ivaréretté. Ívása szakaszos, ezért áprilistól júliusig is eltarthat. Ikráit a homokos és sóderes mederfenékre, illetve vízinövényekre rakja. Az ikraszemek mérete 1-1,5 mm, számuk 3-10 ezer.

Szélhajtó küsz elterjedése

A Pireneusoktól az Urál hegységig elterjedt őshonos halunk.

Szélhajtó küsz jelentősége

Mint vizeink egyik leggyakoribb apró termetű hala, fontos szerepet játszik a ragadozó halak táplálkozásában. Elsősorban a nyílt vizekben zsákmányoló balin fogyasztja, de előfordul a süllő, a kősüllő, a sügér és a domolykó étlapján is. Közvetlen gazdasági jelentősége nincs.

Forrás: Digitális Tankönyvtár