Jászkeszeg - Leuciscus idus (Linnaeus, 1758)

Jászkeszeg (Leuciscus idus L.)

Jászkeszeg – Leuciscus idus (Linnaeus, 1758)

Család: Pontyfélék (Cyprinidae)

Angol név: Ide

Német név: Aland

Jászkeszeg ismertetőjegyei

Mérsékelten magas hátú, oldalról lapított hal, hát- és hasvonala hasonló mértékben ívelt. Hátúszója, melyben 8-9 osztott sugár van, kicsivel hátrébb kezdődik, mint a hasúszók. Farkalatti úszójának a szegélye homorú, magát az úszót 9-10 elágazó sugár támasztja. Feje és szeme közepes nagyságú, szája viszonylag kicsi, csúcsba nyíló. Szájszöglete nem éri el a szem elejének vonalát. Pikkelyei aprók, de elég erősen ülnek, számuk az oldalvonal mentén 55-60. Az idősebb példányok alsó úszói sötétvörösek. A nagyobbak 30-40 cm hosszúak, de kivételesen a fél métert is elérheti. A hazai horgászrekord 3,86 kg (1995).

Jászkeszeghez hasonló fajok.

Az alakját tekintve hasonló bodorkának a szemgyűrűje rendszerint narancsos árnyalatú, és oldalvonalán csak 40-46 pikkely van. A leánykoncér oldalvonala mentén is csak 44-49 pikkely számlálható, és a szája félig alsó állású. A vörösszárnyú keszeg oldalvonalán is csak 38-42 a pikkelyek száma, szája pedig fölső állású. A nyúldomolykó szája félig alsó állású, a domolykó és a balin szája viszont nagyobb, eléri a szemük vonalát.

Jászkeszeg környezete

A folyók dévér zónájának jellemző hala, de megtalálható a márnazónában és a sügérzónában is. Többnyire magányosan járja a mélyebb és nem túl gyors vizeket, ősszel viszont nagy csapatokba gyűlik a telelésre alkalmas mélyebb részeken.

Jászkeszeg tápláléka

A fiatal ivadék táplálékát planktonszervezetek adják, az idősebbek főleg kisebb gerinctelen állatokat fogyasztanak, de nem hiányzik étlapjukról a növényi táplálék, a szerves törmelék és az apró hal sem.

Jászkeszeg szaporodása

Május-júniusban ívik az 50-70 cm mélységű szélvizekben. Ikráját a sóderes mederfenékre vagy vízinövényekre rakja. Az ikraszemek átmérője 1,6-2,3 mm, számuk 50-150 ezer. Ivaréretté a tejesek 3-4, az ikrások 4-5 évesen válnak.

Jászkeszeg elterjedése

Folyóvizeinkben őshonos euro-szibériai elterjedésű faj. Megtalálható a Rajnától egészen a Léna vízrendszeréig.

Jászkeszeg jelentősége

Elsősorban a halászok késő őszi zsákmányában szerepel nagyobb arányban, mivel ilyenkor a telelésre gyülekező halak húzóhálóval tömegesen foghatók. Horgászata is elterjedt, és az így fogott mennyiség időben arányosabban oszlik el. A jászkeszeg a felszín közelében, vízközt és mederfenéken is fogható. Húsa kissé szálkás, de sütve és főzve egyaránt ízletes.

Forrás: Digitális Tankönyvtár